Alkalmazott Dharma: Elkötelezettség a mindennapokban

Nagyon fontos, hogy betartsuk a világiaknak szánt előírásokat, letegyük a bódhiszattva fogadalmat, és elkötelezzük magunkat az ezzel járó fegyelmezett életvitel mellett. A Tanítást értő és nagyraértékelő Dharma-gyakorlóként mindannyiotok számára fontos, hogy amennyire lehet, szabályok szerint éljetek. Ez gyakorlatilag a tanításokhoz való viszonyulásotok. Sokatoknak családfőként az a feladata, hogy alapvető szükségletekről gondoskodjon. Nappal sokat kell dolgoznotok, de ha este lemondtok a szórakozásról és kikapcsolódásról, és józan, fegyelmezett emberekként éltek, rengeteg időtök marad a gyakorlásra. Mondjuk este 9-től éjfélig épp elég idő van meditációra és gyakorlásra. Persze saját meggyőződéstől és fizikai szükségletektől is függ, de általában azt mondhatjuk, hogy egészséges az, ha az ember nem eszik este. Ettől az ember feje tiszta, könnyű, és éberebb, ami megkönnyíti a meditációt. Aztán alhatsz éjféltől hajnal háromig, majd ismét felkelhetsz és meditálhatsz. Miért is ne? Kemény munka, tudom. De a cél, hogy elérd a megszabadulást, nem könnyű feladat. Nagyon is lehetséges megtenni mindezt. Oly sok időt vesztegetünk el anélkül, hogy bármi hasznosat tennénk. És nemcsak elvesztegetjük az időt, hanem sokszor arra használjuk, hogy mindenféle negativitásokat halmozzunk fel. Az ösvény igazságával kapcsolatban a külső fegyelem fontossá válik, mivel sokféle rossz szokásunk van. Külső fegyelem kell ahhoz, hogy véletlenül se térjünk vissza e rossz szokásokhoz. Amikor meditációnk során a durva negatív érzelmekkel dolgozunk, a gyakorlás finomabbá válik. A tudat nyugtalanságának és zavart ingatagságának megtisztítása a meditáció gyakorlásával kezdődik. Aztán egyszer csak rájövünk, hogy minden ilyen probléma gyökere az ego. És ettől kezdve az a dolgunk, hogy az ösvényen szakaszonként kigyomláljuk az egót, és kifejlesszük az éntelenség állapotát.

A gyakorlás két részből áll: a tulajdonképpeni gyakorlásból (ezt formális gyakorlásnak is nevezik), és a poszt-meditációs gyakorlásból. A tulajdonképpeni meditáció-gyakorlás az, amikor formailag gyakorlunk és bizonyos meditációs technikákat alkalmazunk. A poszt-meditációs gyakorlat az, amikor tudatában vagyunk annak, hogyan kezelünk bizonyos dolgokat mindennapi életünkben, tudatában vagyunk negatív szokásainknak, és éberen próbáljuk megőrizni józanságunkat. A formális gyakorlatok például a sine meditáció; a ngöndro; a szerető kedvesség és együttérzés általi adás és elfogadás; a légzésre koncentrálás úgy, hogy a kilégzéssel minden jóság másokra száll, és a belégzéssel minden lény negativitását elnyeljük. Ezeket a gyakorlatokat nem csak meditációs ülések során gyakoroljuk, hanem ezt a megvilágosodott hozzáállást magunkkal kell vinnünk mindennapi életünkbe is. Valamiféle kedvességet, szeretetet, valamiféle nagylelkűséget mindenképpen át kell vinnünk oda is. Ha az általunk kifejezett valódi szeretet csak emberi lényekre korlátozódik, az igazából nem valódi. Minden érző lényre ki kell terjesztenünk szeretetünket, és minden lény iránt egyformán. Ha szereteted csak emberekre korlátozódik, az lehet ragaszkodás is, diplomatikus viselkedés, vagy udvariasság. Légy egyaránt kedves és nagylelkű minden lény iránt. Ez a tiszta szeretet. Egyfajta ellazító dolog, mint a séta, az evés és az alvás, ezért fontos folyamatosan táplálni. Ha képes vagy állandó kedvességgel, megvilágosodott, együttérző hozzáállással viseltetni minden lény iránt, az magától át fogja hatni minden cselekedetedet. A meditáció utáni gyakorlás során fontos az éberség és az erőfeszítés. A formális meditáció során persze ugyanúgy fontos az erőfeszítés. A nagylelkűség és a szabályok éber tudatossága azt jelenti, hogy ha valaki mérges is veled, megpróbálsz nem mérgesen reagálni vagy bosszút állni. Vagy ha valaki bántani akar, akkor nem bántod őt, hanem a türelmet gyakorlod. A gyakorlás józanságát így ültethetjük át a mindennapi életbe.

Amikor meditációs gyakorlatokat végzünk, az olyan, mint amikor elfogadjuk egy orvos kezelését, aki meg akar gyógyítani bennünket egy betegségből. Lehet, hogy be kell tartanunk szabályokat, hogy biztosan felépüljünk, például egy speciális diétát, rendszeres testmozgást, vagy tisztasági előírásokat; olyan dolgokat, melyek segítik az egészséges viselkedés kialakítását. Ehhez hasonlóan a külső szabályok fegyelmezett betartása és a meditáció segít a józanság szokásának kialakításában. Hozzájárul a tudat gyengédebbé válásában, így könnyebb a tudat elcsendesítésének technikáját alkalmazni. Ez jelenti a módszer és bölcsesség elválaszthatatlanságát, melyre oly sokszor utal a Tanítás.