Őszentsége Karmapa üzenete Loszárra

Kedves dharma-barátok!

Loszár egy éves ünnep, melyre a hold éves ciklusának végén kerül sor. Számos ázsiai ország ezt az éves termés betakarítása, az állatok legeltetése és minden egyéb kemény munka után ünnepli.

Bármely üzenet, amely azt tanácsolja, hogy szüntessük be a mulatságot ez alkalommal, vagy bármilyen más alkalommal, zordnak tűnhet, vagy hogy ez valahogyan tönkreteszi a vidámságot. Azt a benyomást keltheti, hogy felszólítanak bennünket, mondjunk le a jókedvről valamilyen szerencsétlen esett miatt. Amikor egy vallás vagy vallási gyakorlat a jókedvre okot adó alkalmak lecserélésre bíztat, az még rosszabbá teheti a hangulatot!

Remélem, hogy nem idéz elő efféle hangulatot, amikor arra kérlek titeket, drága dharma-barátaim, hogy gyakoroljatok ezen éves ünnepség megünneplése helyett. Kétségtelen, hogy sok olyan gyakorlótárs lesz, akiknek a „Loszár” nem része a kultúrájuknak. Ugyanakkor az idők folyamán, ahogy a kapcsolat kifejlődött a tibeti buddhista hagyományokkal, sokan kapcsolatban állnak Loszár ázsiai érzésével. Ezért szeretném megragadni ezt a lehetőséget, hogy megoszthassam néhány gondolatot erről az alkalomról.

Bármilyen ünnepség állítólag élvezetes. Amikor azonban valamit – vagy bármit – ránk kényszerítenek, úgy tűnik, hogy az ellenszegülő érzelmek növekednek. Természetesen nehéz arra kényszeríteni valakit, hogy jól érezze magát. A társadalmakban gyakran a szorongás vagy a dukkha számos oka egyikének az öröm megkísérelt erőltetése tűnik. A szándék lehet nemes, ám az eszközök némileg hiányoznak a jártasságban. A Buddha-dharma gyakorlása azonban ezt az ügyes eszközt jelenti.

Életünk minden pillanata ünnepelhető. Nem számít, hogy mennyire tűnik világinak egy tevékenység, akár mosogatás, fák metszése vagy séta, minden egyes pillanat ünnep. Nem számít milyen fontosnak tűnik egy tevékenység, akár orvosi áttörések felfedezése, egy nemzet kormányzása, gyerekek nevelése vagy diákok tanítása, minden egyes pillanat ünnep. A Buddha-dharma értékes gyakorlata az az eszköz, amellyel beteljesíthetjük azon törekvésünket, hogy tanúi lehessünk ezeknek a pillanatoknak.

Minél inkább megpróbálunk kapcsolatot kialakítani a Buddha-dharma gyakorlatával, annál simább és könnyedebb lesz a változás áramlása, élni a mulandósággal.

Akkor nincs szükség az öröm magunkra erőltetésére. Akkor minden nap egy Loszár.

Együttérzéssel,

Táje Dordzse

Őszentsége, a 17. Gyalva Karmapa

Az eredeti cikk itt olvasható.